Megvizsgáltuk az új Maros-híd megvalósíthatósági tanulmányát (SF), amelyet a május 28-i rendes önkormányzati ülésen szavazásra bocsátanak, és a következőket állapítottuk meg:
1. Egy megvalósíthatósági tanulmány formáját és tartalmát a 2016. november 29-i 907/2016-os kormányhatározat szabályozza, amely a közpénzből finanszírozott beruházási célok/projektek műszaki-gazdasági dokumentációinak elkészítési szakaszairól és kerettartalmáról rendelkezik – 4-es melléklet.
Ebből egyértelműen következik a pénzügyi és gazdasági elemzések, beleértve a költség-haszon elemzés elkészítésének kötelezettsége is.
2. A költség-haszon elemzés (a gazdasági elemzés része) pénzben fejezi ki egy beruházás költségeit és hasznait, beleértve a projekt externális hatásait is, jelen esetben az utazási idők csökkenését, az üzemanyag-fogyasztás mérséklődését, a lég- és zajszennyezést, a környezeti hatásokat, az ingatlanpiacra gyakorolt hatásokat, valamint más társadalmi-gazdasági következményeket. Ezek a beruházás társadalmi hatását jelentik.
3. A híd megvalósíthatósági tanulmányában szerepel ugyan pénzügyi elemzés, de azt teljes mértékben hibás módon készítették el:
• A pénzáramlások bevételi oldalát (pénzügyi input) hibásan mutatják be: az összegeket 20 éves időszakra lebontva tüntetik fel éves bontásban. A valóságban a pénzbeáramlás csak a beruházás kezdetén történik meg, ezt követően pedig értéke 0.
• A számítások nem veszik figyelembe az önrészt, amely bankhitelből valósul meg, és amely a teljes visszafizetésig pénzkiáramlást generál (tőketörlesztés + kamat + jutalékok).
• Gyakorlatilag a teljes 20 éves időszak alatt csak pénzkiáramlások (költségek) jelentkeznek, kivéve az első éveket, amikor a támogatási források és a hitelösszeg beérkezik.
• A 7.6-os fejezet utolsó mondata vagy hazugság, vagy közgazdasági ismeretek hiányáról tanúskodik.
- A projekt valójában negatív nettó bevételt termel, ennek pontos értékét az összes pénzügyi elemzési hiba kijavítása után kellene meghatározni
4. A gazdasági elemzés esetében teljes mértékben hiányzik a monetizáció, annak ellenére, hogy a szerző azt állítja: egyes mutatók pénzben kifejezhetők (ami igaz), mások pedig nem (ami hamis).
Úgy véljük, hogy a szerző képtelensége ezen mutatók monetizálására (ami a kormányhatározat szerint kötelező lépés) egy hiányos, a terepviszonyokhoz nem alkalmazkodó megvalósíthatósági tanulmányt eredményezett, amely hiányosságai miatt nem képes választ adni az alapvető kérdésre: szükséges-e ezt a hidat a kiválasztott helyszínen megépíteni vagy sem?
Ezek között a körülmények között az EMSZ nyilvános felhívással fordul a polgármester úrhoz és az önkormányzati képviselőkhöz:
- Halasszák el a megvalósíthatósági tanulmányról szóló szavazást;
- Kérjék a megvalósíthatósági tanulmány újrakészítését a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően;
- Szervezzenek nyilvános vitát az átdolgozott tanulmányról.
Pápai László Zsolt
az EMSZ marosvásárhelyi elnöke
