A marosvásárhelyi önkormányzat egy újabb hidat szeretne a Kárpátok Sétánya negyedben, ami önmagában nem is lenne elitélendő, hiszen a híd összeköt embereket. Az nem képezné vita tárgyát köztünk, ha a híd a Maros felsőbb szakaszán lenne felállítva, a gát előtt, ahol amúgy is egy vezeték átszeli a Marost. Ellenben ezen a helyen, ahova tervezik, a tömbházak közvetlen közelében, ahol a lakókat zaj és por szennyezésnek teszik, hiszen a tervezett híd és a tömbház között alig 30 m-es távolság lenne. Ezzel nem tudunk egyetérteni és az Aleeas lakosokkal egyetértve, a lakosok mellett kiállva, tiltakozunk a híd rossz pozicionálása miatt.

A Kibeszélő Podcast adása az Aleeara tervezett hídról

A városvezetés most napirendre tűzte a híd megvalósíthatósági tanulmányát. Ez itt olvasható.

Az Erdélyi Magyar Szövetség több kifogásolható részt és számtalan hiányosságot azonosított, ezáltal téves következtetéseket von le a dokumentum, amelyet az önkormányzat ebben a formában nem fogadhat el. Tiltakozó jegyzékünket alább olvashatják:

1. A TELJES FORGALMI TANULMÁNY ÉS DINAMIKUS MODELLEZÉS HIÁNYA

Alkalmazandó norma:
907/2016-os kormányhatározat – a megvalósíthatósági tanulmány tartalmára vonatkozó melléklet:
„forgalmi tanulmány és közlekedési tanulmány”

Kiterjesztett jogi-műszaki elemzés:

A vizsgált dokumentációban azonosított legsúlyosabb sérülékenység az új híd által generált városi forgalom valós és professzionális szimulációjának hiánya. A tanulmány általános módon beszél a mobilitás javításáról és a közlekedési áramlatok újraelosztásáról, azonban nem mutatja be konkrétan, modern műszaki modellek révén, hogy az úthálózat ténylegesen hogyan fog működni az új kapcsolat bevezetése után.

Nincsenek bemutatva:

• mikroszkopikus forgalmi szimulációk;
• dinamikus modellezések csúcsórákra (peak-hour analysis);
• elemzések a közlekedési áramlatok újraelosztásáról;
• a kereszteződések kapacitásának elemzése;
• szimulációk a kereszteződésekben kialakuló torlódásokról;
• értékelések a várakozási időkről;
• a „spillback” jelenség értékelése (láncszerű torlódások);
• modellek a gépjárműsorok hosszáról;
• alternatív forgatókönyvek az úthálózat működésére.

Ilyen modern elemző eszközök hiányában a forgalom gördülékenyebbé tételére vonatkozó állítások puszta feltételezések maradnak. Több mint ez, a Kárpátok sétánya negyed már jelenleg is érzékeny zóna a városi mobilitás szempontjából, és egy új jelentős közlekedési áramlat bevezetése olyan láncreakciós hatásokat generálhat, amelyeket professzionális modellezés nélkül lehetetlen megbecsülni.

Ezen adatok hiányában a forgalom gördülékenyebbé tételére vonatkozó következtetések pusztán deklaratív jellegűek, és nincs ellenőrizhető műszaki alapjuk.

Közigazgatási-jogi szempontból ez egyenértékű a jövőbeli közigazgatási aktus hiányos megalapozásával, ami az egész eljárás anyagi jogszerűségét érinti.

Úgy véljük, hogy a helyi önkormányzat nem támogathat egy ilyen léptékű projektet anélkül, hogy világosan és ellenőrizhető módon bizonyítaná, hogy a meglévő infrastruktúra képes elviselni az új forgalmi mennyiségeket súlyos torlódások megjelenése és a teljes városi övezet működésének romlása nélkül.

2. ANNAK KOCKÁZATA, HOGY EGY LAKÓÖVEZET ÁTMENŐ FORGALMI FOLYOSÓVÁ ALAKUL

Alkalmazandó norma:
907/2016-os kormányhatározat:

• „társadalmi és kulturális hatás”
• „a beruházási objektum hatása a természetes és antropikus környezetre”

Kiterjesztett elemzés:

A Kárpátok sétánya övezete városrendezési szempontból túlnyomórészt lakófunkciójú szerkezetet képvisel, amelyet belső mobilitás, helyi forgalom és közeli hozzáférhetőség jellemez, nem pedig városközi vagy félregionális tranzitszerep. Ez a különbségtétel alapvető a városrendezési jogban, mivel az úti infrastruktúrába történő bármely jelentős beavatkozás közvetlen hatással van a terület domináns funkciójára, és a városi profil visszafordíthatatlan megváltozásához vezethet.

A dokumentáció elemzéséből az derül ki, hogy nem került reálisan értékelésre az a forgatókönyv, amelyben az új híd strukturális forgalom-újraelosztást generál városi szinten, a Kárpátok sétányát preferenciális tranzittengellyé alakítva. Ez az átalakulás nem marginális, hanem rendszerszintű hatás, mivel az újonnan létrehozott infrastruktúra forgalmi áramlatokat vonz a meglévő túlterhelt övezetekből, újrakonfigurálva a városi mobilitás természetes útvonalait.

Városrendezési védelmi intézkedések hiányában (mint például forgalomcsillapított övezetek, tranzitforgalomra vonatkozó hozzáférési korlátozások, súlykorlátozások vagy kötelező elterelések), valós veszély áll fenn arra, hogy az újonnan generált forgalmi áramlatok ráterhelődnek a meglévő helyi forgalomra. Ez az átfedés kumulatív hatást eredményez, amelyben a lakóövezeti infrastruktúra olyan terhelésnek van kitéve, amelyre eredetileg nem tervezték.

Közigazgatási-jogi szempontból a 907/2016-os kormányhatározat előírja az antropikus környezetre gyakorolt hatás értékelését, ami implicit módon magában foglalja az érintett lakóövezetek funkcionális elemzését is. E részletes elemzés hiánya egyenértékű a beruházás társadalmi hatásainak hiányos értékelésével.

Konkrétan nincsenek számszerűsítve:

• a gyalogosbiztonságra gyakorolt hatások;
• a helyi hozzáférésre gyakorolt hatások;
• a zajszintre gyakorolt hatások;
• a levegő minőségére gyakorolt hatások,

mindezek pedig a kiegyensúlyozott városi környezethez való jog alapvető elemei.

Továbbá egy lakóövezet tranzitfolyosóvá alakítása progresszív városi degradációs hatást eredményez, amelyet a szakirodalom „traffic invasion of residential streets” néven ismer. Ez a jelenség az ingatlanértékek csökkenéséhez, a baleseti kockázatok növekedéséhez és a helyi közösség társadalmi kohéziójának romlásához vezet. A vizsgált dokumentáció ezen szempontok egyikét sem értékeli.

A dokumentáció nem elemzi valós módon egy új jelentős forgalmi áramlat bevezetésének funkcionális következményeit, amely a területet városi áthaladási folyosóvá alakíthatja.

Ez az átalakulás magában foglalja:

• a tranzitforgalom jelentős növekedését;
• a zaj- és légszennyezés fokozódását;
• a gyalogosbiztonság csökkenését;
• az életminőség romlását;
• a domináns lakófunkció elvesztését.

Konkrét városvédelmi intézkedések hiánya (forgalomkorlátozás, forgalomelterelés, forgalomcsillapító infrastruktúra) arra utal, hogy a társadalmi hatást nem értékelték megfelelő módon.

Következésképpen a terület funkcionális változására vonatkozó integrált elemzés hiánya nem csupán műszaki hiányosság, hanem olyan mulasztás, amely a közigazgatási döntés anyagi jogszerűségét érintheti, mivel nem teszi lehetővé az általános érdek és a helyi közösségre rótt teher közötti arányosság értékelését.

Ez a helyzet komoly arányossági problémákat vet fel a közérdek és a helyi közösségre rótt teher között.

3. AZ INDUKÁLT FORGALOM (INDUCED DEMAND) JELENSÉGÉNEK FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÁSA

Alkalmazandó norma:

907/2016-os kormányhatározat:
„műszaki és gazdasági szempontból megvalósítható megoldás”

Kiterjesztett elemzés:

Az indukált forgalom jelensége a közlekedési gazdaságtan és a városi mobilitás mérnöki tudományának alapvető fogalma, amelyet széles körben elismer a nemzetközi tudományos szakirodalom. Ez közvetlen kapcsolatot ír le az útkapacitás növekedése és a forgalmi kereslet későbbi növekedése között, mint az utazás érzékelt költségének (idő, torlódás, kényelmetlenség) ideiglenes csökkenéséből eredő hatás.

A jelen esetben az elemzett dokumentáció sem kvalitatív, sem kvantitatív formában nem tartalmazza e jelenség értékelését. A közép- és hosszú távú fejlődési forgatókönyvek teljes hiánya lehetetlenné teszi a projekt városi mobilitásra gyakorolt valós hatásának megítélését. Nincsenek modellezések a felhasználók jövőbeli viselkedésére vonatkozóan, nem elemzik az útvonalválasztás változásait, és nem értékelik a forgalom bevonzásának hatásait sem a város más részeiből, sem azon kívülről.

Ez a mulasztás alapvető jelentőségű, mivel az úti infrastruktúra-projektek nem csupán a meglévő forgalom újraelosztását eredményezik, hanem aktívan többletforgalmat is generálnak. Ezen elemzés hiányában a tanulmány a mobilitási kereslet statikus hipotéziséből indul ki, ami ellentmond a modern várostervezési elveknek, amelyek dinamikus és előrejelző modelleken alapulnak.

Jogi szempontból a 907/2016-os kormányhatározat előírja, hogy a műszaki-gazdasági megoldás megvalósítható legyen, ami nemcsak azonnali hatékonyságot, hanem időbeni fenntarthatóságot is feltételez. Egy olyan beruházás, amely középtávon látens torlódást eredményez, nem tekinthető valóban megvalósíthatónak a szó valós értelmében.

Továbbá az indukált forgalom figyelmen kívül hagyása a projekt gazdasági előnyeinek alapvetően hibás értékeléséhez vezethet. Az utazási idők kezdeti csökkenése gyakran ideiglenes, amelyet a forgalmi volumen növekedése semlegesít. Így a költség-haszon elemzés hiányossá és potenciálisan félrevezetővé válik e tényező hiányában.

Összegzésként az indukált forgalom modellezésének hiánya nem egyszerű műszaki hiányosságot jelent, hanem a megalapozási módszertan strukturális hibáját, amely közvetlen hatással van az egész Megvalósíthatósági Tanulmány érvényességére.

A modern közlekedésmérnökség egyik alapelve az, hogy az útkapacitás bővítése közvetlenül a forgalmi kereslet növekedését eredményezi.

Ez a „induced demand” néven ismert jelenség gyakran olyan helyzetekhez vezet, amelyekben:

• a kezdeti torlódás ideiglenesen csökken;
• közép- és hosszú távon azonban a forgalmi volumen növekszik;
• az infrastruktúra visszatér a telítettségi szintre vagy akár azt meg is haladja.

Az elemzett dokumentáció nem tartalmaz:

• közép- és hosszú távú forgalmi előrejelzéseket;
• demográfiai és mobilitási forgatókönyveket;
• a gépjárműállomány növekedésére vonatkozó elemzéseket;
• az új infrastruktúra kumulatív hatásainak értékelését.

Következésképpen nem bizonyítható, hogy a projekt eléri a forgalom gördülékenyebbé tételére vonatkozó deklarált célját, ami érinti a beruházás műszaki-gazdasági megalapozását.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy:

• az úti infrastruktúra bővítése;
• új közúti kapcsolatok létrehozása;
• a közlekedési kapacitás növelése

közép- és hosszú távon a gépjárművek számának növekedését eredményezi, és nem feltétlenül a torlódások csökkenését.

A tanulmány nem mutat be:

• 5-10-20 éves forgalmi előrejelzéseket;
• a közúti tranzitforgalom növekedésére vonatkozó becsléseket;
• a későbbi városfejlesztésre vonatkozó forgatókönyveket;
• modelleket az új infrastruktúra kumulatív hatásairól.

A nagyvárosok tapasztalata azt mutatja, hogy az újonnan létrehozott infrastruktúra többletforgalmat generál, a kezdeti előnyök pedig idővel eltűnnek a járművek számának növekedése miatt. Ilyen körülmények között fennáll annak a veszélye, hogy a projekt pontosan az ellenkező hatást fogja kiváltani, mint amit nyilvánosan ígértek, nevezetesen új torlódások megjelenését és a forgalmi problémák súlyosbodását a Kárpátok sétánya negyedben és a szomszédos területeken.

4. A KERESZTEZŐDÉSEK KAPACITÁSELEMZÉSÉNEK HIÁNYA

Alkalmazandó norma:

907/2016-os kormányhatározat:
„a beruházási objektum hatása a természetes és antropikus környezetre”

Kiterjesztett elemzés:

Egy városi közúti infrastruktúra működését nem az újonnan épített elem (jelen esetben a híd) kapacitása határozza meg, hanem a kapcsolódó hálózat azon képessége, hogy átvegye és elossza a generált forgalmi áramlatokat. Emiatt a kereszteződések elemzése kritikus elemet jelent minden városi infrastruktúrára vonatkozó Megvalósíthatósági Tanulmányban.

Az elemzett dokumentációból hiányzik a projekt által érintett kereszteződések rendszerszintű értékelése. Nem kerültek bemutatásra kapacitásszámítások, nincsenek meghatározva szolgáltatási szintek (LOS), nem elemzik a várakozási időket csúcsüzemben, és nem értékelik a láncszerű torlódások („spillback”) hatásait sem, amelyek akkor jelennek meg, amikor egy telített kereszteződés fokozatosan blokkolja a teljes felmenő forgalmi áramlatot.

Ez a mulasztás különösen súlyos városi környezetben, ahol még egy viszonylag kis forgalomnövekedés is aránytalan torlódásokat okozhat a hálózati hatás miatt. Különösen a Kárpátok sétánya övezetében található kereszteződések már jelenleg is magas kapacitáson működnek bizonyos időszakokban, ami azt jelenti, hogy bármilyen további forgalomnövekedés funkcionális összeomlási hatást válthat ki.

Közigazgatási-jogi szempontból ezen elemzések hiánya sérti a döntés teljes körű megalapozásának kötelezettségét, mivel a hatóság nem képes előre látni a projekt valós hatásait a meglévő infrastruktúrára. Ezen adatok hiányában a projekt jóváhagyására vonatkozó döntés az üzemeltetési kockázatok hiányos értékelésén alapulna.

Összegzésként a kereszteződések elemzésének hiánya nem egyszerű műszaki hiányosság, hanem kritikus rendszerszintű modellezési rés, amely az egész projekt értékelési képességét érinti.

Egy városi híd működése nem annak fizikai szerkezetétől függ, hanem a kapcsolódó hálózat azon képességétől, hogy elnyelje és elossza a forgalmi áramlatokat.

A jelen esetben a dokumentáció nem tartalmaz:

• kereszteződési kapacitáselemzéseket;
• a szolgáltatási szint (LOS) számítását;
• a jelzőlámpás rendszer modellezését;
• az autós és gyalogos forgalmi áramlatok közötti konfliktusok elemzését;
• a kanyarodósávokra vonatkozó értékeléseket;
• a „backflow” hatásaira és az egymást követő torlódásokra vonatkozó értékeléseket.

Ez a hiányosság lehetetlenné teszi a projekt valós működőképességének értékelését valós városi forgalmi körülmények között.

Ezért jelentős kockázata áll fenn annak, hogy az újonnan létrehozott infrastruktúra súlyos torlódásokat generál a csatlakozási pontokon, amelyek az egész negyedre kiterjedő továbbterjedési hatásokkal járnak.

Úgy véljük, hogy a dokumentáció felszínes módon kezeli egy városi közúti projekt egyik legfontosabb összetevőjét: a kereszteződések és a meglévő hálózat konfliktuspontjainak működését.

A valóságban egy híd hatékonyságát nem kizárólag magának a szerkezetnek a kapacitása határozza meg, hanem mindenekelőtt az, ahogyan a forgalmat a kapcsolódó infrastruktúra elnyeli és elosztja. Ezen elemzések hiányában fennáll annak a veszélye, hogy a híd közelében lévő kereszteződésekben állandó torlódások alakulnak ki, amelyek csúcsidőben megbéníthatják a helyi mobilitást.

Úgy véljük, hogy a projekt nem tekinthető műszaki szempontból megalapozottnak a kapcsolódó infrastruktúra valós kapacitására vonatkozó világos és részletes bizonyítás nélkül, amely igazolná, hogy képes átvenni az új forgalmat.

5. A MŰSZAKI ALTERNATÍVÁK ELEMZÉSÉNEK HIÁNYA

Alkalmazandó normák:

907/2016-os kormányhatározat:

• „azonosított és elemzésre javasolt műszaki-gazdasági forgatókönyvek/opciók”
• „minden javasolt műszaki-gazdasági forgatókönyv/opció elemzése”

Kiterjesztett elemzés:

Az alternatívák elemzése minden közberuházás-tervezési folyamat egyik alapvető pillérét jelenti. Feladata annak biztosítása, hogy a kiválasztott megoldás ne csupán megvalósítható legyen, hanem optimális is több szempont alapján: urbanisztikai hatás, gazdasági hatékonyság, közúti biztonság és hosszú távú fenntarthatóság.

A jelen esetben a dokumentáció nem mutat be valós összehasonlító elemzést több műszaki és elhelyezési forgatókönyv között. Nem kerülnek kiemelésre alternatív nyomvonal-változatok, nem hasonlítják össze a meglévő úthálózathoz való kapcsolódás különböző megoldásait, és nem értékelik a lakóövezetekre gyakorolt eltérő hatásokat.

Ez a hiányosság súlyos problémát okoz a döntéshozatal átláthatósága szempontjából. Alternatívák hiányában a kiválasztási folyamat objektivitása nem ellenőrizhető. Közigazgatási értelemben fennáll a veszélye annak, hogy a döntést előre meghatározottnak tekintik, nem pedig valós összehasonlító elemzés eredményének.

A 907/2016-os kormányhatározat szempontjából a forgatókönyvek elemzésének kötelezettsége nem opcionális, hanem a beruházás helyes megalapozásának alapvető követelménye. Ezen elemzés hiánya lehetetlenné teszi annak bizonyítását, hogy a kiválasztott megoldás a minimális hatással és maximális hatékonysággal rendelkező változat.

Következésképpen ez a hiányosság érinti az arányosság elvét, mivel nem ellenőrizhető, hogy léteznek-e kevésbé beavatkozó alternatívák az érintett városi környezet számára.

A jelen esetben nem kerülnek bemutatásra:

• alternatív elhelyezési változatok;
• alternatív nyomvonal-változatok;
• összehasonlítások több forgatókönyv között;
• különböző műszaki megoldások;
• világos kiválasztási kritériumok;
• költség-haszon összehasonlítások a forgatókönyvek között;
• más változatok elutasítására vonatkozó indokok;
• a lakóövezetekre gyakorolt eltérő hatások értékelései.

Ezen elemek hiányában nem ellenőrizhető, hogy a kiválasztott megoldás valóban az optimális változatot jelenti-e, vagy csupán egyetlen, nem kellően megalapozott opciót.

Ez a helyzet sérti az arányosság és a jó közigazgatás elvét.

Nehéz megérteni, miért éppen egy olyan helyszínt választottak, amely közvetlenül érint egy sűrűn lakott lakóövezetet, és miért nem más változatokat, amelyek kisebb hatással lehettek volna a lakhatásra és a helyi mobilitásra.

Úgy véljük, hogy egy ilyen léptékű projektet minden lehetséges alternatíva átlátható értékelési folyamatával kell megalapozni, beleértve a társadalmi és urbanisztikai hatások szempontját is. Világos és dokumentált magyarázatok hiányában a helyszín kiválasztása elégtelenül indokoltnak és közigazgatási, illetve műszaki szempontból sérülékenynek tekinthető.

 

6. HIÁNYOSSÁGOK A KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSOKKAL KAPCSOLATBAN

Alkalmazandó norma:

907/2016-os kormányhatározat:
„a környezeti tényezőkre gyakorolt hatás”

Kiterjesztett elemzés:

A dokumentáció nem tartalmaz részletes értékeléseket a következőkre vonatkozóan:

• zajszennyezés;
• levegőminőség (NO₂, PM10);
• a forgalom által generált rezgések;
• a lakosság egészségére gyakorolt kumulatív hatás;
• konkrét zaj- és környezetvédelmi intézkedések.

A dokumentáció nem kezeli kellően szigorú módon azt a hatást, amelyet az új híd gyakorolhat a városi környezetre és az érintett területen élő lakosság egészségére.

A gépjárművek számának növekedése a zaj fokozódásához, a városi komfort romlásához és a légszennyezés erősödéséhez vezethet, különösen a lakott övezetek közelében.

A tanulmány nem mutat be konkrét védelmi intézkedéseket, és nem bizonyítja, hogy milyen módon korlátozzák majd a lakosságra gyakorolt negatív hatásokat. Úgy véljük, hogy minden jelentős infrastruktúra-beruházást komoly és átlátható elemzésnek kell kísérnie a környezetre és a közegészségre gyakorolt következmények tekintetében.

Ezen elemzések hiányában nem ellenőrizhető, hogy a projekt tiszteletben tartja-e a környezetre és a közegészségre gyakorolt negatív hatások megelőzésének elvét.

Ez a mulasztás különösen súlyos egy sűrűn lakott lakóövezet esetében, ahol a lakosság intenzív forgalomnak való kitettsége közvetlen és kumulatív hatásokkal jár.

 

7. AZ INTEGRÁLT URBANISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉS HIÁNYA

Úgy véljük, hogy a dokumentáció a projektet szinte kizárólag mérnöki és szerkezeti szempontból elemzi, nagyrészt figyelmen kívül hagyva a javasolt beavatkozás urbanisztikai és társadalmi dimenzióját.

A tanulmány a következőkre helyezi a hangsúlyt:

• szerkezeti megoldások;
• a híd szerkezete;
• alapozások;
• műszaki infrastruktúra;
• kivitelezési szempontok.

Ezzel szemben nem kellő mértékben elemzi:

• az urbanisztikai hatásokat;
• a negyed funkcionális átalakulását;
• a helyi mobilitásra gyakorolt hatást;
• a gyalogosforgalmi áramlatok módosulását;
• a hosszú távú városfejlesztéssel való kompatibilitást.

Egy városi híd nem csupán egy elszigetelt mérnöki létesítmény, hanem olyan elem, amely mélyrehatóan átalakíthatja a mobilitási kapcsolatokat, bizonyos negyedek karakterét és a közterek használatának módját. Úgy véljük, hogy az integrált urbanisztikai szemlélet hiánya jelentős problémát jelent, mivel fennáll annak veszélye, hogy a projekt hosszú távú egyensúlytalanságokat idéz elő, és visszafordíthatatlanul érinti a város egy fontos területének működését.

 

8. ALAPVETŐ DOKUMENTUMOK ÉS TANULMÁNYOK HIÁNYA

A nyilvánosan elérhető dokumentáció elemzését követően úgy véljük, hogy számos alapvető tanulmány és anyag hiányzik, amelyek nélkül a projekt nem értékelhető teljeskörűen és felelősségteljes módon.

Nem kerültek bemutatásra:

• részletes forgalmi szimulációk;
• hosszú távú fejlődési modellek;
• a városi hálózatra gyakorolt kumulatív hatások elemzései;
• részletes zaj- és szennyezési tanulmányok;
• a gyalogosbiztonságra vonatkozó értékelések;
• az alternatív változatok komoly összehasonlító elemzései;
• a közegészségügyi hatásokra vonatkozó tanulmányok;
• a korábbi nyilvános konzultációkra vonatkozó teljes dokumentáció.

Ezen dokumentumok hiánya hiányos megalapozottság benyomását kelti, és kérdéseket vet fel a projekt valós előkészítettségi szintjével kapcsolatban.

Úgy véljük, hogy a helyi közigazgatás kötelessége a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani minden releváns tanulmányt, mielőtt olyan beruházást támogatna, amely jelentősen módosíthatja a városi mobilitás szerkezetét és az érintett lakosok életkörülményeit.

 

KÖVETKEZTETÉSEK

A bemutatott hiányosságok összesített elemzéséből az következik, hogy a Megvalósíthatósági Tanulmány:

• nem teljes mértékben felel meg a 907/2016-os kormányhatározat követelményeinek;
• nem nyújt teljes műszaki-gazdasági megalapozást;
• nem teszi lehetővé a városi hatások objektív értékelését;
• a későbbi közigazgatási aktusok lényeges jogszerűségi kockázatait hordozza.

Következésképpen minden olyan közigazgatási aktus, amelyet e dokumentáció alapján fogadnak el, ki van téve annak a veszélynek, hogy közigazgatási perben megsemmisítik megalapozatlanság és a jogszerűség elvének megsértése miatt.

 

KÉRELMEK

A fent bemutatott valamennyi szempont figyelembevételével az Erdélyi Magyar Szövetség tisztelettel kéri:

1. Hivatalos nyilvános vita megszervezését a projekt megvalósíthatósági tanulmányáról;
2. Minden releváns tanulmány és műszaki elemzés teljes körű közzétételét;
3. A forgalmi szimulációk és kapacitáselemzések nyilvános bemutatását;
4. Az elemzett alternatív változatok és kiválasztási kritériumok közzétételét;
5. A dokumentáció kiegészítését további független tanulmányokkal;
6. A projekt urbanisztikai és funkcionális hatásának újraértékelését;
7. A projekt adminisztratív előmozdításának felfüggesztését a jelzett kérdések tisztázásáig;
8. Annak lehetőségének elemzését, hogy a hidat néhány méterrel feljebb, a Maros felsőbb szakaszán, a meglévő gát előtt építsék meg.

Úgy véljük, hogy a városi infrastruktúra fejlesztését felelősségteljesen, átlátható módon és tudományosan megalapozva kell megvalósítani, anélkül hogy a forgalmi problémákat lakónegyedekre terhelnék át, illetve anélkül hogy rontanák a marosvásárhelyi lakosok életminőségét.

Tisztelettel,

Erdélyi Magyar Szövetség